Tanfolyamon levelet varrtunk

Ma hosszú idő után ismét leültem a gép mellé. Kacsuk Évi tanfolyamán levelet varrtunk. Megtanultuk, hogy lehet tervezni és megvarrni  hullámos vonalú formákat. Volt benne ragasztás, tükrözés, papírra varrás. Nagyon sok hasznos információt szereztem a tanfolyamon. Éva saját festésű anyagaiból varrtunk ami kedvet csinált az anyagfestés megtanulásához is. Ez a technika nagyon sok lehetőséget rejt magába. Már a tanfolyamon jöttek a tervek, hogy miket fogok így megvarrni legközelebb. Persze először ezt a képet  kell befejezni. A háttér, a keretezés és a tűzés még hátra van.

Hullámzó illúzió

A tanfolyam után megvarrtam a hullámokat. A tanfolyamon alig haladtam, de itthon nagyon gyorsan sikerült befejezni. Mindig is gyorsan tanultam, ezért mindenféle segédanyag nélkül tudtam varrni, mert annyira jól elmagyarázta Évi a módszert. Nagyon örülök, hogy elmentem a tanfolyamra, mert nem csak találkoztam sok kedves emberrel, de nagyon jól rögzült bennem a technika lényege.  Sajnos az öreg gépemen hiányoznak a megfelelő funkciók amik a megfelelő párhuzamos varrást elősegítené és ezért a tűzés is csak a legegyszerűbb formában történhet. Megpróbáltam a hullámokat kiemelni tűzésképpen és elég jól sikerült így is. Én , mint a legtöbb alkotó látom a hibákat a kész műben, de mások szerint nagyon jó lett. Az biztos, hogy ez a kedvenceim közé fog tartozni, mint első ilyen munkám, de ha legközelebb csinálok ilyet, akkor az már remélem sokkal tökéletesebbre sikerül.

Tanfolyam - Hullámzó illúzió

Már régóta szerettem volna megismerkedni néhány foltvarró ismerőssel akikkel a FB-n szoktam beszélgetni. Ezért örömmel jelentkeztem Kacsuk Évi tanfolyamára. Igaz reggeltől estig egy kicsit fárasztó volt a varrás, de olyan gyorsan elment az idő, hogy észre sem vettem. Nagyon örülök, hogy rászántam magamat a részvételre, mert ez volt az első igazi "közös varrásom". Mindenki nagyon aranyos volt és tényleg szebbnél szebb képek keletkeztek. Sokan egységcsomagot kértek amit Évi állított össze, de Én annyira szerettem volna a Kanadából kapott csodálatos anyagot felhasználni, hogy magam válogattam ki a színeket. El is értem vele a különleges hatást amit szerettem volna. Persze ezt nem lehet megvarrni 1 nap alatt, de a képen látszik, hogy mennyire haladtam. Amint kész lesz felteszem a kész munkát is.

Goblenjeim

Visszafelé haladva az életemben elérkeztünk a 30-as éveimhez. Ekkorra már megszületett a lányom, megszereztem a 2. diplomámat és újra munkába álltam. Fiatal kolléganőmtől lestem el a gobelinezés "tudományát". Nem volt benne semmi különleges, hacsak az nem, hogy olyan embernek ajánlott aki türelmes, szorgalmas és be is fejezi amit elkezdett.Évekig csináltam. Munkáim lassan elárasztották a lakást és sok elajándékozásra is került. Varrtam csendéletet, tájképet, portrékat mindenféle méretben. A legnagyobb egy fél falat elfoglaló 1,5 m x 2,5 m-es falikép volt. Nem is tudtam lefényképezni másképpen, hogy beférjen egybe. Ráadásul mivel üveg mögött van,ezért tükröződik a kép fényképezéskor.

Másik kedvencem egy falikárpit ami egy kicsit kisebb, de számomra annál kedvesebb.

Ezeket hónapokig varrtam, de nem bántam meg hogy belekezdtem. Néhány egyéb kép ami még a birtokomban van.

Ezután már helyhiány miatt elkezdtem tű gobelineket varrni, mert azok kisebb helyet foglaltak el a falamon.

Szemem romlása miatt később visszatértem a nagy gobelinekhez, de már csak gyapjúval varrtam őket, hiszen száz évvel ezelőtt is így varrták.

Ennyit a gobelines korszakomról.

Tündéres falikép

Még a tanfolyam alatt  beszereztem a szükséges kellékeket (vonalzó, körkés,vágótalp), hogy belevághassak az igazi foltmunkákba. Természetesen utánajártam, hogy honnan lenne érdemes megvenni és végiggondoltam, hogy számomra melyik lenne a legcélszerűbb az induláshoz, hiszen ez nem olcsó mulatság, mert elég sokba kerülnek. Ezért csak annak ajánlatos megvenni, aki tényleg napi, vagy heti szinten szeretne foglalkozni a varrással. Én a Varróvilág honlapjáról rendeltem meg, ahol házhoz szállítják és árban is elfogadható.  Így vettem egy 60x40-es vágólapot, egy 15x30 cm-es vonalzót és egy biztonsági zárómóddal ellátott körkést. Ezek után ellátogattam kedvenc boltomba anyagért, a foltvarrók között nagy hírnévnek örvendő "Cserhegyi", vagy ahogy emlegetik a "Hunyadi fiúk" üzletébe, mivel a bolt a Hunyadi u. 40 alatt található Budapesten. Mondanom se kell, hogy az egyedülálló választékkal rendelkező árukészlet megint megbolondított és többszörösét vettem annak, mint amit szerettem volna. Bár nem volt tervbe véve, de egy csodálatos tündéres blokkokból álló anyagnak nem tudtam ellenállni és megvettem. Gondolatban már a Keresztlányom  6 éves kislányának mosolygó arcát láttam magam előtt amikor meglátja a kész munkát.
Otthon el is kezdtem tervezgetni, hogy mit kezdjek az anyaggal. Végül egy falvédő mellett döntöttem, a számomra egyszerű négyzeteket varrva. Lányom tanácsára a sarkokba forgókat tettem, hogy színesebbé és érdekesebbé tegyem a falvédőt. Anikó, a lányom soha életében nem ült varrógép elé és elmondása szerint nem is akart soha, de olyan érdeklődéssel nézte amikor a tanfolyamról hazatérve elmeséltem miket és hogyan csináltunk, hogy csak idő kérdése volt meddig bírja ki. Hálaistennek örökölte a család kézügyességét, de művészi érdeklődése és képessége minden tekintetben felülmúlta is azokét. Csodálatosan fest, rajzol, ír és készít mindenféle dolgokat. Elérkezett az idő, hogy a foltvarrás és az abban rejlő lehetőségek is rabul ejtsék. A végén kettőnk közös tervező és közös varrásának terméke lett a falvédő. Egyikünk szabott, másikunk varrt, aztán cseréltünk. Természetesen a blokkok illesztése és összevarrása, a rétegzés, tűzés és befejezés az Én feladatom volt. És íme a végeredmény:

Anett nagyon boldog volt amikor átadtuk neki, de a kis huncut következő kérdése már az volt, hogy ágytakarót is varrok neki? Egy pillangósat. Mit tehettem volna. Elkezdtem egyet varrni kézzel a nagymama virágoskertje technikával. Ha kész lesz, akkor azt is megmutatom.

Tanfolyamon jártam

Nyár elején barangoltam az interneten és foltvarró csoportokat keresgéltem. Az egyik ilyen csoportban bemutattam a kész ágytakarómat és kérdezősködtem, hogy hol indítanak tanfolyamokat Budapesten ilyen témában. Ekkor ajánlottak néhány helyet amire rákerestem. Találtam is néhány lehetőséget, de az időpontok nem feleltek meg. Nagy örömömre azonban másnap indult volna egy kezdő pathcwork tanfolyam a Varrógépcentrumban ahol még elfogadtak jelentkezést is. Hirtelen elhatároztam nem várok tovább és belevágok a 4 alkalomba. A VC honlapján megtaláltam a tanfolyamon elsajátítható témaköröket is amik tényleg a foltvarrás alapjaiból álltak. Nagy örömömre egy kedves kis társaságba csöppentem és az oktató Földváry Gina egyből a közepébe vágott. Megismertem az eszközök használatát, mint a vágólap, körkés, vonalzó. A szabás és varrás apró fogásait, hogy mennyit kell varrás ráhagyásra számolni, a legegyszerűbb mintákat, néhány technikát, a blokkok összevarrását, sőt még egy kis szabad gépi tűzés bemutatóra is sor került.
Amikor befejeztem a tanfolyamot elkészítettem a tanultakból az első igazi foltvarrással készült munkámat. Úgy gondoltam, hogy így bármikor ránézek eszembe jutnak a tanultak, az apró hibák amiket a tanfolyam alatt elkövettem és így legalább többet nem rontom el.
Így néz ki amit tanultam: