2018. május 25., péntek

Kreatív textilkönyv kicsiknek

Mióta Keresztlányom kisfia elkezdte a bölcsödét azóta tervezem egy textilkönyv készítését. Már közel 2 éve gyűjtögettem az ötleteket a varrós oldalakról és a Pinterestről mielőtt nekivágtam volna. Elhatározás gyorsan jött a megvalósítás a balesetem miatt váratot magára. De közben folyamatosan vettem a hozzávaló anyagokat, kiegészítőket, filceket. Év elején aztán a tervezés fázisába léptem. Terveztem, rajzoltam, vágtam és varriáltam. Közel 1 hónapja pedig végre elkezdtem a megvalósítást.
Itt van néhány oldal még félkész változatban.









Ezután már csak az összeállítás, a szegőpánt felvarrása és a lapok kilyukasztása volt hátra.  És végül elkészült a könyvecske Balázskának. Alig várom, hogy együtt lapozgassuk. A kész könyvről készült videót a feliratra katintva megnézhetitek.

2018. május 24., csütörtök

Ovis hátizsák

Nemrég csatlakoztam a PD vásárlói csoporthoz ahol sokféle terítő, táska, és egyéb patchwork holmik leírását lehet megkapni. Sok hasznos dolognak ingyen fennt vannak a leírásai, de viszonylag kevés pénzért bonyolult munkák teljes leírásához és varrási útmutatójához is hozzá lehet jutni. Ez főleg a vidékieknek és az olyanoknak jó, akik nem tudnak részt venni több napos oktatásokon, de szívesen tanulnának újabb tecnikákat,
Az első általuk készített leírás alapján készült munkám egy ovis hátizsák lett. Igaz Én nem applikáltam az elejére semmit, mert az a tervem, hogy a jelét varrom rá. Sajnos csak szeptemberben fog kiderülni, hogy autó, vonat, daru, vagy egyéb jármű lesz a jele. De a hátizsákot hétvégén személyesen szerettem volna átadni a kis gazdájának egy szintén általam varrt készségfejlesztő könyvecskével együtt.

Íme a kis hátizsák:






Már alig várom, hogy mit szól hozzá a kis drága. Köszönet a leírásért és bátorításért Kerekes Szilvinek.

2018. április 30., hétfő

Öttlet az anyagválogatáshoz

Mivel majd 3 év kihagyással kezdtem el újra varrni, ezért sok mindenen változtatni kellett. Előszőr is a lányomat is megfertőztem a hobbymmal és Ő is gyújtögetésbe kezdett. Minden foltvarró ismeri azt a tanácsot, hogy tervezz és válasz anyagokat a varráshoz, de ugyanakkor szinte senki nem tudja betartani saját filozófiáját. Elég ha elmegyünk egy bolt kirakata mellett és már is elcsábulunk. Megláttjuk kedvenc boltosunk által felrakott anyagmintákat és máris szaldunk, mert ebből nekünk is kell. Így volt ez velünk is. Az anyagok gyűltek a tervekkel együtt és hogy most belefogtunk a tányleges megvalósításba már fogalmunk sincs mi van a birtokunkban. A lányom találta ki, hogy vágjunk ki minden anyagból egy kis négyzetett és varrjuk össze. Így tervezéskor látjuk mi van meg és az anyagmintát elvíve magunkkal a vásárláshoz, könnyen tudunk hozzá passzoló anyagot venni. 
Persze a kivágás könnyen ment, de amint kiterítette az alapot váratlan akadályba ütközött, mert megjelent 1 éves kedvence aki nehezményezte, hogy nem vele foglalkozik.

Egy kis idő után tovább folytatódott a munka. Az anyaggyújtemény ugynevezett szalag technikával készült. Előszőr elhelyeztük egymás mellé az anyagmintákat és rávasaltuk egy egy oldalas ragasztóalapra.

Majd behajtva a hátoldalán varrásszélességgel összevarrtuk az így kialakult csíkokat. Aztán középen elvágtuk a bevarrást, hogy szét lehessen vasalni .


Persze ezt meg kellett ismételni a másik irányba is.


Így nézett ki a végén a hátoldal.


Ez az ilyen lett előlről a kész mintatár. Ha újabb anyagokat veszünk, akkor csak hozzávarrunk egy új csíkot és újra teljes lesz.



Nemsokára remélem elkészül az enyém is.

2018. március 1., csütörtök

Változás vagy egy új élet kezdete

Elmúlt 3 év és az életem teljesen megváltozott. A változás lehet jó és lehet rossz. Nekem ennyi időbe tellett, hogy meglássam a kiutat arra, hogy hogyan folytassam az életem. Az utolsó bejegyzésem a boldogságról szólt, hogy végre elkészült a varrósarkom és kezdődhet az igazi alkotás. De sajnos az élet közbeszólt és a nagybeteg nővérem kérésére visszaköltöztem Miskolcra, hogy mellette legyek. Bár több, mint 10 éve harcolt a rákkal, de mindig vidám volt és sose panaszkodott. Először még csodálkoztam is, hogy miért szeretné, hogy ott legyek a közelébe, mert sose beszéltünk igazából a betegségéről. Amikor megláttam, hogy közel 40 kg-ot fogyott és már a lakásból se igazán járt ki, akkor megértettem, hogy elérkezett az amiről nem akartunk tudomást venni. Mivel Édesapánk is nem rég ment el, nem akartam felfogni, hogy Ő se lesz már sokáig köztünk. Nyáron megszületett 4. unokája egy csodás kisfiú akinek születésére olyan sokáig várt. Mivel ezzel kisebbik lánya is kétgyerekes anyuka lett láttam a megnyugvást a tekintetében, hogy mindent megért amit szeretet volna és már nem akart harcolni tovább. A karácsonyi ünnepek megint elmaradtak és csak a nagy üresség maradt. Azt hinnénk, hogy a szülő halálánál nincs rosszabb, de egy testvér halála döbbenti csak igazán rá az embert, hogy elment a lelke egyik fele is. Nincs már senki akivel a gyerekkoráról beszélhetne. Aki ugyanazokat élte át, akivel ugyanazok a titkaik voltak, aki igazán ismerte a lelkét, aki mindig ott volt ha segíteni kellet, akitől bármikor kérhetett tanácsot.

De milyen is az élet. Nem sokáig engedett gyászolni, mivel a temetésről hazaérve egy kocsi állt a házunk előtt. Benne egy vevő, aki 6 év értelmetlen hirdetés után hajlandó volt megvenni a családi házunkat. Bár abban az utcában születtem, ott éltem le szinte az egész életemet  a szüleim és nővérem szomszédságában, mindezek ellenére éreztem, hogy ha máskor nem, de most mindenképpen mennem kell. 1 hét alatt eladtuk a házat és vettünk Budapesten egy lakást. 3 hónap intenzív pakolás, szortírozás után 2016 tavaszán már végleg Budapestre költöztünk. Szerintem ez volt az utolsó lehetőségünk, hogy megfelelő árért  tudjuk eladni a családi házat és az árából vehessünk egy lakást. Ezután megint félév kellett, hogy az ismeretlen helyen megszokjuk és felújítsuk az új otthonunk.
Mivel az egyetlen lányom itt lakik és dolgozik, ezért a megszokás könnyen ment.
De az élet még mindig tartogatott meglepetéseket. Karácsony előtt váratlanul elvesztettem egyetlen barátnőmet aki velem egykorú volt. Éjszaka kapott infarktust. Elment az utolsó ember is aki még emlékezett rám fiatalkoromból,

És jött a 2017-es év.  Kezdtem összeszedni magamat, de tavasszal karamboloztunk és totálkáros lett az autónk. Ezután a kárügyek intézése, új autó vásárlása és az ütközéskor elszenvedett sérülés kezelése töltötte ki a napjainkat. Sajnos a betegségem a lábaim sérülésének kezelése, a mai napig nem fejeződött be. A hihetetlen fájdalmak, az hogy menni se tudok, csak fekszem szinte egész nap ez nem segített a lelkem gyógyulásának. De 1 év vegetálás dacossá tett és elhatároztam, hogy összeszedem magamat. Újra terveim vannak, Az egyik szobát berendeztük varró szobának és sok tervet készítettem, hogy miket szeretnék megvarrni. Remélem a terveket meg is tudom valósítani és 3 év után újra bemutathatom munkáimat.

2015. február 20., péntek

Varrósarok

Mindenki életében vannak nehéz időszakok, amikor minden összejön. Betegség, családi problémák és egyebek. Olyan időszak amikor minden elromlok és amikor ahhoz sincs kedvünk, hogy bármit csináljunk. Persze egy idő után az ember összeszedi magát és újra elkezd nézelődni maga körül, hogy mit is kellene csinálni. Ilyenkor  a családi  támogatás is csodákat tehet. Hát velem is ez történt. Összefogtak és közösen megalkottuk a régóta áhított varrósarkot, hogy meghozza a kedven a terveim megvalósításához. 12 m2-es kis szobánk sarkában létrejött ez a kis csoda. Minden ott van ami a varráshoz kell, persze az anyagaimat kivéve ami egy egész zárt szekrényt elfoglal. Most már mindennek meg van a maga helye és a varrógépnél ülve könnyen átláthatom, hogy hol van az a kiegészítő ami éppen kell a folytatáshoz.



Most már minden készen áll, hogy újra elkezdjek varrni. Van sok minden amit félbehagytam, ezért előtte azokat fogom befejezni.

2014. november 30., vasárnap

Karácsonyfa díszek anyagdarabokból.

Hosszú idő után az Adventi készülődés jegyében újra előkerült az úgynevezett "fecnis" ládám. Hiába fogadja meg az ember lánya, hogy több anyagot nem vesz, mégis minden évben akad valamilyen különleges karácsonyi mintás anyag ami olyan érzést kelt bennem, hogy muszáj megvenni. Persze a foltvarrás egyik jó oldala, hogy minden centiméternyi anyag előbb utóbb felhasználásra kerül. Az ünnepek közeledtével előjön a vágy, hogy megint alkossunk valamilyen új díszt, vagy terítőt holott tudjuk, hogy a szekrény tele van a tavalyról megmaradt gyönyörűségekkel.  Pakolás közben előkerült egy doboznyi gömb, színes szalag, meg miegymás, ezért ezek felhasználásával kezdtem a készülődést. A tavalyi articsóka technika helyet most a maradék anyagok felhasználásával próbáltam díszeket kreálni. 



Az első fázis már készen van. Még szalagokkal kell betekerni és az akasztót elkészíteni és készen is lesznek. 

2014. augusztus 22., péntek

Varrás helyett befőzés

Mivel a varráshoz való hozzávalók Budapesten maradtak és az eső szakad, ezért folytatjuk a kamra feltöltését télire. Itt a paradicsom és az ezzel kapcsolatos dolgok szezonja. A lecsót 10 kg paprikából, 5 kg paradicsomból és 2,5 kg hagymából csináltuk, meg persze fél liter olaj és só is került bele. A 20 üveg most vár címkézésre és mehet a 20 üveg is a polcra. A paradicsomlé 20 kg paradicsomból készült. 12 üveg 750 ml-es üveg után a többit félliteres és 3 dl-es üvegekbe töltöttem,mert a férjem imádja csak úgy meginni.


A csalamádét évek óta ugyanazon recept alapján teszem el, amit még 20 évvel ezelőtt küldött be a helyi újságba egy volt kolléganőm. A "Margó csalamádéja" azóta elindult világjáró útjára, mert ezen a néven a google is kidobta.  Nagyon finom.


És közben készül az uborka is. Lassan kitolhatjuk a kamra falait, mert nem fér bele a sok üveg. Ezek után ha visszaérünk pestre, akkor 1 hétig aludni fogok.