2013. szeptember 23., hétfő

Horgolt Csipkék

40 éves koromba elhatároztam, hogy megtanulok horgolni, mert milyen dolog az, hogy annyi mindennel foglalkoztam, de egy ilyen egyszerű dologhoz nem értek. Mivel a horgolás tényleg  nagyon gyorsan megtanulható, ezért nem is vacakoltam a próbálkozásokkal, hanem rögtön belevágtam a közepébe. Édesanyám mint minden régi neveltetésű asszony, hűen őrizte a régi Fürge Ujjak lapszámait. Gyorsan kiválasztottam egy terítőt és bele is fogtam. Annyira gyorsan elkészült, hogy már csináltam is a következőt. A végén annyira belejöttem, hogy nagy hirtelen egy tucat kis terítőt horgoltam.

Ilyenek lettek:









A többit is feltöltöm majd, de azokat már elajándékoztam.

2013. szeptember 22., vasárnap

Családi ünnepek

Néhány napig kikapcsolódott a kis család. Ez a hétvége az utóbbi években az ünneplésé és a pihenésé. 21-én a lányom, 22-én Én ünneplem a születésnapomat. Régen ilyenkor összegyűlt a család és Én csak sütöttem-főztem a hagyományos nagy vacsorára. Mióta a szüleim nagyon megöregedtek és a nővérem lányai férjhez mentek, gyereket szültek szétszéledt a család. Most csak szűk körben a lányommal és a férjemmel ünneplünk. Az idén a Balatonon jártunk és a lányom kérésére ellátogattunk Tihanyba a Levendula Házba is.

2013. szeptember 20., péntek

Horgolt ágytakaró

Mint minden családba rengeteg kötött pulóvert nőttek ki a gyerekek, amiket évekig őriztek a szülők. Az egyik ruha válogatáskor a nővérem elhatározta, hogy megmenti újrahasznosításra a sok-sok fonalat és elkezdte lebontani a régi kinőtt pulóvereket. Az utcában éppen felszámolás alatt volt egy házi kötöde és onnan is kaptunk egy zsák megmaradt varrásra váró kötött darabot. Napokig gombolyítottuk a szebbnél szebb fonalakat. Közben azon gondolkoztunk mire lehetne őket felhasználni. Régebben rengeteget kötöttem, de valahogy most nem volt hozzá kedvem, ezért Én is inkább takarót kezdtem horgolni, mint a nővérem. Az Ő takarója még mindig befejezésre vár. Én azonban azóta már meghorgoltam a második ágytakarómat is.





A minta egyszerű, gyorsan elkészíthető. 5 sorból áll. Utána körbehorgoltam feketével és összehorgoltam a blokkokat. Egy takaróhoz 360 Db-ot kellett elkészíteni. Hát eltartott egy darabig, de szerintem megérte.

2013. szeptember 19., csütörtök

Babatakaró

Szokásos netes barangolásom egyikén rátaláltam erre az 5 perces gyors technikára ami annyira megtetszett, hogy rögtön ki is próbáltam.

5 perces technika

Az Én munkám ilyen lett.





Tündéres falikép

Még a tanfolyam alatt  beszereztem a szükséges kellékeket (vonalzó, körkés,vágótalp), hogy belevághassak az igazi foltmunkákba. Természetesen utánajártam, hogy honnan lenne érdemes megvenni és végiggondoltam, hogy számomra melyik lenne a legcélszerűbb az induláshoz, hiszen ez nem olcsó mulatság, mert elég sokba kerülnek. Ezért csak annak ajánlatos megvenni, aki tényleg napi, vagy heti szinten szeretne foglalkozni a varrással. Én a Varróvilág honlapjáról rendeltem meg, ahol házhoz szállítják és árban is elfogadható.  Így vettem egy 60x40-es vágólapot, egy 15x30 cm-es vonalzót és egy biztonsági zárómóddal ellátott körkést. Ezek után ellátogattam kedvenc boltomba anyagért, a foltvarrók között nagy hírnévnek örvendő "Cserhegyi", vagy ahogy emlegetik a "Hunyadi fiúk" üzletébe, mivel a bolt a Hunyadi u. 40 alatt található Budapesten. Mondanom se kell, hogy az egyedülálló választékkal rendelkező árukészlet megint megbolondított és többszörösét vettem annak, mint amit szerettem volna. Bár nem volt tervbe véve, de egy csodálatos tündéres blokkokból álló anyagnak nem tudtam ellenállni és megvettem. Gondolatban már a Keresztlányom  6 éves kislányának mosolygó arcát láttam magam előtt amikor meglátja a kész munkát.
Otthon el is kezdtem tervezgetni, hogy mit kezdjek az anyaggal. Végül egy falvédő mellett döntöttem, a számomra egyszerű négyzeteket varrva. Lányom tanácsára a sarkokba forgókat tettem, hogy színesebbé és érdekesebbé tegyem a falvédőt. Anikó, a lányom soha életében nem ült varrógép elé és elmondása szerint nem is akart soha, de olyan érdeklődéssel nézte amikor a tanfolyamról hazatérve elmeséltem miket és hogyan csináltunk, hogy csak idő kérdése volt meddig bírja ki. Hálaistennek örökölte a család kézügyességét, de művészi érdeklődése és képessége minden tekintetben felülmúlta is azokét. Csodálatosan fest, rajzol, ír és készít mindenféle dolgokat. Elérkezett az idő, hogy a foltvarrás és az abban rejlő lehetőségek is rabul ejtsék. A végén kettőnk közös tervező és közös varrásának terméke lett a falvédő. Egyikünk szabott, másikunk varrt, aztán cseréltünk. Természetesen a blokkok illesztése és összevarrása, a rétegzés, tűzés és befejezés az Én feladatom volt. És íme a végeredmény:



Anett nagyon boldog volt amikor átadtuk neki, de a kis huncut következő kérdése már az volt, hogy ágytakarót is varrok neki? Egy pillangósat. Mit tehettem volna. Elkezdtem egyet varrni kézzel a nagymama virágoskertje technikával. Ha kész lesz, akkor azt is megmutatom.

2013. szeptember 18., szerda

Tanfolyamon jártam

Nyár elején barangoltam az interneten és foltvarró csoportokat keresgéltem. Az egyik ilyen csoportban bemutattam a kész ágytakarómat és kérdezősködtem, hogy hol indítanak tanfolyamokat Budapesten ilyen témában. Ekkor ajánlottak néhány helyet amire rákerestem. Találtam is néhány lehetőséget, de az időpontok nem feleltek meg. Nagy örömömre azonban másnap indult volna egy kezdő pathcwork tanfolyam a Varrógépcentrumban ahol még elfogadtak jelentkezést is. Hirtelen elhatároztam nem várok tovább és belevágok a 4 alkalomba. A VC honlapján megtaláltam a tanfolyamon elsajátítható témaköröket is amik tényleg a foltvarrás alapjaiból álltak. Nagy örömömre egy kedves kis társaságba csöppentem és az oktató Földváry Gina egyből a közepébe vágott. Megismertem az eszközök használatát, mint a vágólap, körkés, vonalzó. A szabás és varrás apró fogásait, hogy mennyit kell varrás ráhagyásra számolni, a legegyszerűbb mintákat, néhány technikát, a blokkok összevarrását, sőt még egy kis szabad gépi tűzés bemutatóra is sor került.
Amikor befejeztem a tanfolyamot elkészítettem a tanultakból az első igazi foltvarrással készült munkámat. Úgy gondoltam, hogy így bármikor ránézek eszembe jutnak a tanultak, az apró hibák amiket a tanfolyam alatt elkövettem és így legalább többet nem rontom el.
Így néz ki amit tanultam:


2013. szeptember 17., kedd

Vissza a kezdetekhez

A foltvarró csoportban valaki segítséget kért ahhoz, hogy hogyan kezdje el ezt a tevékenységet. Persze rengeteg hozzászóló adott neki tanácsot. Én ezért nem is írtam semmit, de gondolatban végigfutottam azon, hogy nálam ez hogyan is kezdődött. Éppen csipkeverő korszakomban voltam, amikor unoka húgom egy párnát mutatott amit a "nagymama virágoskertje" technikával varrt meg. Nagyon megtetszett és elhatároztam ilyeneket Én is varrok. Akkor varrtam az alábbi párnákat.


Később annyi párnát varrtam, hogy nem győztem elajándékozni az ismerőseimnek. Ekkor gondoltam először arra, hogy magasabb szintre viszem ezt a tevékenységet. Rátaláltam egy nagyszerű oldalra (http://www.incompetech.com/graphpaper/hexagonal/) ahol beállíthattam a nagyságát a használni kívánt alakzatnak és annyit nyomtattam belőle amennyi éppen kellett a terítő varrásához. Én 2,5 cm-es oldalúakat használtam és egy  4 cm-es sablon alapján szabtam ki az anyagokat. Ugyanakkor a kisebb méretet beállítva tervezésre is alkalmas volt. Az anyagok is kikerültek a háztartásban előforduló maradékokból. Nem került pénzbe, csak a saját munkámba.
Első terveim egyike:

Ez alapján elkészült a kész takaró is.


Segítség a munkafolyamat elképzeléséhez:


Ez az ágytakaró teljes egészében kézi varrással készült. Szerintem ez az egyik  legegyszerűbb technika a foltvarrásban.
Azóta már egy második ágytakarót is varrtam. Ennél már csak rétegzés van hátra. A fényképen nem látszik, de a másik oldalon is végigfut a zöld-sárga szél.


Ha valakinek van türelme ilyeneket varrni az elkezdheti a varrógépes foltvarrást. Én ezek után határoztam el, hogy most már elég elhivatottságot érzek magamban ahhoz, hogy elmenjek egy kezdő foltvarró tanfolyamra. (Folyt.köv.)