2014. november 30., vasárnap

Karácsonyfa díszek anyagdarabokból.

Hosszú idő után az Adventi készülődés jegyében újra előkerült az úgynevezett "fecnis" ládám. Hiába fogadja meg az ember lánya, hogy több anyagot nem vesz, mégis minden évben akad valamilyen különleges karácsonyi mintás anyag ami olyan érzést kelt bennem, hogy muszáj megvenni. Persze a foltvarrás egyik jó oldala, hogy minden centiméternyi anyag előbb utóbb felhasználásra kerül. Az ünnepek közeledtével előjön a vágy, hogy megint alkossunk valamilyen új díszt, vagy terítőt holott tudjuk, hogy a szekrény tele van a tavalyról megmaradt gyönyörűségekkel.  Pakolás közben előkerült egy doboznyi gömb, színes szalag, meg miegymás, ezért ezek felhasználásával kezdtem a készülődést. A tavalyi articsóka technika helyet most a maradék anyagok felhasználásával próbáltam díszeket kreálni. 



Az első fázis már készen van. Még szalagokkal kell betekerni és az akasztót elkészíteni és készen is lesznek. 

2014. augusztus 22., péntek

Varrás helyett befőzés

Mivel a varráshoz való hozzávalók Budapesten maradtak és az eső szakad, ezért folytatjuk a kamra feltöltését télire. Itt a paradicsom és az ezzel kapcsolatos dolgok szezonja. A lecsót 10 kg paprikából, 5 kg paradicsomból és 2,5 kg hagymából csináltuk, meg persze fél liter olaj és só is került bele. A 20 üveg most vár címkézésre és mehet a 20 üveg is a polcra. A paradicsomlé 20 kg paradicsomból készült. 12 üveg 750 ml-es üveg után a többit félliteres és 3 dl-es üvegekbe töltöttem,mert a férjem imádja csak úgy meginni.


A csalamádét évek óta ugyanazon recept alapján teszem el, amit még 20 évvel ezelőtt küldött be a helyi újságba egy volt kolléganőm. A "Margó csalamádéja" azóta elindult világjáró útjára, mert ezen a néven a google is kidobta.  Nagyon finom.


És közben készül az uborka is. Lassan kitolhatjuk a kamra falait, mert nem fér bele a sok üveg. Ezek után ha visszaérünk pestre, akkor 1 hétig aludni fogok.

2014. augusztus 21., csütörtök

Újabb anyagok várnak feldolgozásra

A hetet megint a családi házunkban töltjük vidéken ahová a varrás hozzávalóit nem hoztuk el.. Legalább is a mostani terveimhez annyi minden kellene, hogy a fél lakást költöztethetnénk magunkkal. Így  csak sóhajtozok és az újonnan beszerzett anyagaimra gondolok. Mert persze a leárazás hozzánk is elért és a lányommal alaposan bevásároltunk.


A széken az általa vásárolt anyagok kerültek kigyűjtésre. Most már kijelenthetjük, hogy őt is véglegesen "megfertőzte" a foltvarrás.

2014. augusztus 15., péntek

Tanfolyamon készült hátizsák

Mióta először láttam hátizsákot a foltvarróknál azóta szerettem volna Én is ilyet varrni. Sokféle technika, stílus és forma van amit sajnos csak táborokban szoktak okítani az érdeklődő foltvarróknak. Amikor nézegetem a képeket és látom, hogy mennyi mindent tanulnak a többiek azokon a napokon amikor reggeltől-estig csak varrnak, akkor mindig irigykedek, mert Én nem tudok ilyen helyekre eljutni.  Nem bírnám ki, hiszen a félnapos tanfolyamok is nagyon fárasztóak számomra. 

Mégis megörültem, hogy a VGC-ben (Varógépcentrum) ilyen tanfolyam is indult. Mint ahogy már az előző bejegyzésben is írtam a 4 óra szinte semmire se volt elég. De kivágtuk a sablonokat, megvarrtuk a hátizsák alapformáját, megbeszéltük a következő lépéseket. Ez múlt pénteken volt és 1 heti varrás-bontás-varrás után végre elkészült a nagy mű. Íme. 






A szín összeállítás a leendő tulajdonosa kívánsága szerint lett kiválasztva. A nővérem 2.-os kis unokájának készült. Remélem örülni fog neki. Magamnak farmerből szeretnék majd ilyet csinálni, több zsebbel és szélesebb pántokkal. De először is befejezem az elkezdett terítőket.

2014. augusztus 14., csütörtök

A varrás legfontosabb kelléke

Hosszú kihagyás után ismét kedvet kaptam a varráshoz. Az FB csoportban olyan sokan mutattak egy összeállítást, hogy Én is szerettem volna megvarrni. Addig kerestem a hozzá való bordűrös anyagot, amíg eszembe nem jutott, hogy ígértem egy karácsonyi terítőt a Nővérkémnek. És persze a karácsonyi anyagaim között van egy szépséges bordűrös anyag.


Gyorsan elkészítettem az egyenlő oldalú háromszög sablont és kiszabtam. Szerintem jó lesz.


Össze is varrtam, de valahogy nem stimmelt a minta. Először nem értettem, de aztán elolvastam egy foltvarró társam nagyon alapos leírását és rájöttem, hogy hol rontottam el. Tehát újra kell varrnom az egészet, ezért félretettem, mert közben tanfolyamra mentem. A tanfolyamon hátizsákot varrtunk és mondanom se kell, hogy a felét se tudtam megvarrni a rövid idő miatt, ezért itthon kell magamtól folytatnom. Én igen makacs ember vagyok és addig nem nyugszom amíg el nem készül amit elkezdtem. Az első varrás a folytatáskor a táska aljának felvarrása . Legnagyobb örömömre nagyon szépen sikerült. De az öröm csak addig tartott amíg rá nem jöttem, hogy nem az aljára, hanem a tetejére varrtam fel. Na ekkor kibuktam, de mérgemben eszembe jutott az oktatóm Gina mondata ami a tanfolyamon elhangzott. Valaki akkor is rossz helyre varrt egy csíkot és mondta neki, hogy vegye elő a bontót és szedje le vele. Az illető nem ismerte és csodálkozott, hogy van ilyen. erre mindenki mondta, hogy ez a legfontosabb varró kellék, mert mindig van amikor bontani kell azért, hogy szép és pontos munka kerüljön ki a kezeink közül. Persze ez a varrógép tartozéka, de külön is lehet venni. Nekem is van belőle minden varrós táskámban. Na a hátizsák még mindig nem készült el, pedig már egy hete varrom és holnap át kellene adnom a leendő kisgazdájának. De a cérnabontó azóta is használatban van, mert valami vagy nem stimmel, vagy nem tetszik. Szerintem ezt a hátizsákot bontottam a legtöbbször, de ha végre elkészül, akkor remélem meg leszek elégedve. És most megyek vissza varrni illetve bontani, mert a tetejét természetesen nem jó irányba varrtam. De jó lenne az időjárásra, vagy a koromra fogni ezt, de lehet hogy csak simán kétbalkezes vagyok. :D Majd beszámolok az eredményről.

2014. július 22., kedd

Nyaralás, vagy befőzési szezon. Döntsd el magad.

Tombol a nyár miközben otthagytam a fullasztó budapesti bérházat. Hetekkel ezelőtt hazatértem családom közelébe lévő hűvös családi házunkba. Sajnos a folt varrás olyan tevékenység amihez a fél házat magammal kellett volna költöztetnem, ha itt is akartam volna művelni. Ezért az anyagaim és a gépem a fővárosban maradtak Én meg élvezhettem a vidéki életet... kb 2. napig.  Ugyanis utána a kertben körülnézve rájöttem befőzési szezon van. Előszedtem hát az évek óta összegyűjtött üvegeimet (padlás, pince, kamra), rendeztem fajták és nagyság szerint (na meg persze a hasznosság alapján). Kihasználva a mosogatógép áldásos hatását jól kimostam őket, hogy csak úgy ragyogtak és elláttam őket a megfelelő tetővel. Válogatás közben a férjem többször fordult a szelektív hulladék gyűjtő sziget üveges része felé, hiszen kb 100 üveget megtartva legalább kétszer annyit kidobtam. Hiába kínálgattam őket nem kellettek senkinek a környéken. Lehet, hogy ez egyfajta kényszer betegség nálam, de szeretem az azonos befőtteket egyforma tetővel ellátott és egyforma üvegbe eltenni. A tetőket csak akkor használom fel újra, ha meggyőződtem, hogy sehol nincs rozsdafolt rajtuk, vagyis teljesen megfelelnek a tartósítás céljának. Két szemetes vödröt is megtöltött a kiszuperált tetők halmaza.

Az első amit elteszek az mindig a meggybefőt. Sok süteménybe kell fejtett megy, ezért minden évben ezzel kezdek. Sajnos az otthoni meggy fák most nem jól teremtek, ellenben a piacon olyan gyönyörűeket lehetett kapni, hogy évek óta először egészbe is tettem el pár üveggel. A fejtett meggy legnagyobb előnye, hogy nem kell főzőcskézni, hiszen a ki magvalt meggyet csak összekeverem a cukorral és a tartósítószerrel, majd 1 napig kevergetem. A levét elteszem szörpnek, a többit egyforma közepesen kicsi üvegekbe töltöm amibe 1 süteménybe való adag elfér aztán már mehet is a kamra polcára.  Az üvegek tetejére felkerül az évszám is, hiszen még van az előző években eltett üvegekből is egy-kettő. 


Mielőtt megpihennék jön a hír, hogy az utcába egy Gönci születésű fiatal asszony költözött aki szívesen hoz a  környékükön termő csodálatos barackból ős termelői áron. Nosza gyors fej számolás és mivel 2 éve tettem el utoljára baracklekvárt, meg is rendeltem 20 kg-ot. Először sajnos csak 1 ládával hozott, de utána gyorsan kaptam még 2 ládával. Így 30 kg. barackot kellett feldolgozni , de legalább nem egyszerre.
Na ez is eltartott napokig, mert magoztam, daráltam, főztem, üvegekbe tettem és dunsztoltam  és persze kezdtem elölről. Végeredmény 24 kg baracklekvár és 40 üveg a kamrába.






Ezek után gondoltam megpihenek, de sajnos a hirtelen viharok miatt nehéz volt előre tervezni, ezért kihasználva az eső mentes időszakokat el kezdtem leszedni a 4 ribizli bokrunkat. Nem tudom milyen fajta, de valamikor 150 Ft-ért vettük a ribizli fák darabját. Mégis évek óta akkora mennyiség terem rajtuk, mint másnak 10 bokron se. Többszöri nekifutásra 4 műanyag vödörrel lett amit el akartam tenni, mert amikor csak fél vödört tudtam leszedni, akkor azt inkább megettem, mint hogy babráljak vele. (A málna is ennek a sorsára jutott, hiszen fél vödört könnyen megeszeget az ember, mint hogy az el tevéssel bajlódjon).
Mivel a ribizli az egyetlen gyümölcsünk ami minden évben egyformán rengeteget terem, ezért ribizli lekvár több évre visszamenőleg megtalálható a kamránkban. Ezért szétnézve a neten új receptek iránt találtam is egy érdekeset. Két nap szemezés után a 7 kg tiszta bogyót becukroztam és tartósító szert tettem belé, majd ugyanúgy kevergettem egy napig, mint a meggyet szoktam. Az ezután leszűrt gyümölcs levet szörpös üvegekbe tettem így először került ribizli szörp is eltevésre. A maradékot átpasszíroztam és az újfajta zseléfixet felhasználva 5 perc alatt felfőztem. Így  a szörp mellett lett egy különleges csábító állagú ribizli dzsemem is. A polcon nagyon jól mutatnak.


 




A paradicsom befőzés és a lecsókészítés, valamint a savanyúság elkészítése még hátra van ugyan, de megnyugtat a tudat, hogy az üvegek elő vannak ezekhez is készítve és nem kell majd az utolsó pillanatban kapkodni. Addig is újra Pesten vagyok, kedvenc varrógépem közelébe és annyi tervvel ami hónapokig kitart majd, tehát remélhetőleg most már gyakrabban tudok bemutatni újabb alkotásaimat.

2014. május 29., csütörtök

Festőtanfolyamon készültek

Befejeződött a tanfolyam és az anyagokat kimostam, megszárítottam és kivasaltam. Most már végre látom az eredményt, mert vizesen nem mindegyiket lehetett kivenni. Sok mindent tanultam a 3 nap alatt. Voltak olyanok amik nem igazán keltették fel a figyelmemet. Az biztos, hogy az első napon festet anyagok nagyon tetszenek és persze fogok még festeni, mert a többi színből is ki szeretném próbálni, hogy milyenek lesznek. Lehet, hogy mivel zöld színből festettem a különböző árnyalatokat, de Én mindegyiken levél mintákat látok. A narancs és a kék árnyalatából pedig nagyon érdekes színek jöttek ki. Mivel voltam Kacsuk Évi levélkészítő tanfolyamán amit nem tudtam befejezni, mert hiányoztak a háttérként felhasználható sárga árnyalatok, ezért most sárgát is festettem. Hihetetlennek tűnik, de a másodfestésként használt 4 anyag valamilyen módon kék lett. Hogy lett a zöldből kék az számomra örök rejtély marad.






Befőttes üvegben festettem 3 színnel rétegesen beletett anyagot amiből ezek lettek. Mivel a piros nagyon erős szín,ezért a harmadik nagyon egyszínű lett, ezért egy mintával dobtam fel a 3. napon.




A második nap tetszett a legjobban, mert akkor megtudhattam, hogy rengeteg lehetőség van különböző minták létre hozására és nincs olyan anyag, legyen az madzag, cérna, műanyag, gumi, vas, bármi ami egy háztartásban feltalálható, amit ne lehetne felhasználni. Határt csak a képzelet hagy. Néhány ízelítő az elkészült "alkotásokból".









Csináltunk ilyet is. Első nap sárgára festettem két anyagcsíkot,a második nap PVC csőre tekertük és Én feketével megfestettem egyes részeit amit egy napig állni hagytunk befóliázva.



Az utolsó nap megláthattuk az eredményt ami nagyon mutatós volt.




A harmadik napon is készültek érdekességek amiből néhányat megmutatok.





Összességében nagyon jó hangulat volt, rengeteget dolgoztunk, Én iszonyatosan elfáradtam, de nagyon sokat tanultam és biztosan fogok még festeni. És persze az elkészült anyagokat is felhasználom, hiszen csak így van értelme az egésznek.

2014. május 24., szombat

Festőtanfolyam

Régi vágyam, hogy megtanuljak anyagot festeni, ezért jelentkeztem Kacsuk Évi és Polyák Ildi 3 napos tanfolyamára. A család éppen elutazott, ezért gondoltam legalább elfoglalom magam. Ó ha tudtam volna mire vállalkozok, akkor lehet kétszer is meggondolom a dolgot. 3 napba rengeteg ismeretanyagot foglaltak bele és nagyon intenzívre sikerült. Első nap este 9-re vánszorogtam haza és még néhány festett anyagot is ki kellett mosni amit másnap tovább festettünk. Olyan fáradt voltam, hogy csak beestem az ágyba. Ma volt a második nap és természetesen megint kaptunk egy csomó házi feladatot holnapra. Ennek azért legalább annyi előnye volt, hogy végre előkerültek a zacskókban festékbe ázó anyagok és kimosás után végre láthattam a színeket amit sikerült összehoznom. Hát persze nem lett minden tökéletes, de legalább az Én munkáim. most persze még  száradnak és az igazi minták csak később fognak látszani amit már alig várok.


Amiket ma festettünk azokat csak holnap mosom ki és még ott a harmadik napi festés is.

2014. április 27., vasárnap

Kézzel varrt blokkok

Sajnos mostanában betegségem megakadályozott a gépi varrásban, de azért így se unatkoztam. Elővettem a kézi varráshoz megvett sablonjaimat és ágyban fekve készítettem néhány blokkot. Még nem tudom mi lesz velük, de több ötlet is eszembe jutott. Lehet, hogy takaró lesz belőlük valamikor, de lehet, hogy így maradnak a blokkok és táska, vagy neszi díszítéséhez fogom felhasználni, de ez még nem dőlt el.