2013. szeptember 19., csütörtök

Tündéres falikép

Még a tanfolyam alatt  beszereztem a szükséges kellékeket (vonalzó, körkés,vágótalp), hogy belevághassak az igazi foltmunkákba. Természetesen utánajártam, hogy honnan lenne érdemes megvenni és végiggondoltam, hogy számomra melyik lenne a legcélszerűbb az induláshoz, hiszen ez nem olcsó mulatság, mert elég sokba kerülnek. Ezért csak annak ajánlatos megvenni, aki tényleg napi, vagy heti szinten szeretne foglalkozni a varrással. Én a Varróvilág honlapjáról rendeltem meg, ahol házhoz szállítják és árban is elfogadható.  Így vettem egy 60x40-es vágólapot, egy 15x30 cm-es vonalzót és egy biztonsági zárómóddal ellátott körkést. Ezek után ellátogattam kedvenc boltomba anyagért, a foltvarrók között nagy hírnévnek örvendő "Cserhegyi", vagy ahogy emlegetik a "Hunyadi fiúk" üzletébe, mivel a bolt a Hunyadi u. 40 alatt található Budapesten. Mondanom se kell, hogy az egyedülálló választékkal rendelkező árukészlet megint megbolondított és többszörösét vettem annak, mint amit szerettem volna. Bár nem volt tervbe véve, de egy csodálatos tündéres blokkokból álló anyagnak nem tudtam ellenállni és megvettem. Gondolatban már a Keresztlányom  6 éves kislányának mosolygó arcát láttam magam előtt amikor meglátja a kész munkát.
Otthon el is kezdtem tervezgetni, hogy mit kezdjek az anyaggal. Végül egy falvédő mellett döntöttem, a számomra egyszerű négyzeteket varrva. Lányom tanácsára a sarkokba forgókat tettem, hogy színesebbé és érdekesebbé tegyem a falvédőt. Anikó, a lányom soha életében nem ült varrógép elé és elmondása szerint nem is akart soha, de olyan érdeklődéssel nézte amikor a tanfolyamról hazatérve elmeséltem miket és hogyan csináltunk, hogy csak idő kérdése volt meddig bírja ki. Hálaistennek örökölte a család kézügyességét, de művészi érdeklődése és képessége minden tekintetben felülmúlta is azokét. Csodálatosan fest, rajzol, ír és készít mindenféle dolgokat. Elérkezett az idő, hogy a foltvarrás és az abban rejlő lehetőségek is rabul ejtsék. A végén kettőnk közös tervező és közös varrásának terméke lett a falvédő. Egyikünk szabott, másikunk varrt, aztán cseréltünk. Természetesen a blokkok illesztése és összevarrása, a rétegzés, tűzés és befejezés az Én feladatom volt. És íme a végeredmény:



Anett nagyon boldog volt amikor átadtuk neki, de a kis huncut következő kérdése már az volt, hogy ágytakarót is varrok neki? Egy pillangósat. Mit tehettem volna. Elkezdtem egyet varrni kézzel a nagymama virágoskertje technikával. Ha kész lesz, akkor azt is megmutatom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése